Sokat gondolkodtam azon, vajon megérdemli-e az útifű a figyelmeteket… végül úgy döntöttem, legalább egy kicsit utánaolvasok, már csak magam miatt is. Az egyértelmű, hogy ezt a gyomnövényt annyi ideje ismerjük, amióta magunkat is – aligha van olyan ember, aki gyerekként ne helyezett volna egy poros útifűlevelet a horzsolására. Mégis, az útifű meglepett engem.
Az útifű minden kontinensen elterjedt, és a Föld egyik legelterjedtebb és legsikeresebb vadon növő gyógynövényévé vált. Gyógyászati hírnevét a szalicilsavnak és a csersavaknak köszönheti. Az útifű ma is az organikus szalicilsav egyik forrása az elit gyógyszerészeti kozmetikumok számára.
Amikor anyagot gyűjtöttem a cikkhez, belefutottam egy toxikológiai folyóirat internetes kiirádatába (angol nyelven). Az egyik cikkben az aukubin glikozid volt a téma – egy erős méregtelenítő szer, amely az útifűben található. Ezenkívül aszkorbinsavat, apigenint, baikalint, benzoesavat, klorogénsavat, ferulasavat, oleanolsavat és urszolsavat is tartalmaz. Mellesleg az útifű szerepel a nikotinfüggőség kezelésére szolgáló készítmények összetevői között. Ugyanúgy alkalmazható, mint a körömvirág – például problémás, zsíros bőr kezelésére.
Ma nem bővelkedem kulináris receptekben, de van néhány nagyon érdekes házi készítmény az útifűvel, amelyek kiváló alternatívái lehetnek a „Mentő” balzsamnak az orvosi szekrényetekben.
Útifű kenőcs
Egy ilyen kenőcs jól jöhet útközben és a természetben, ha szükséges, például mérgező növény okozta égések, csípések, karcolások és horzsolások esetén. Ez a recept a szárított útifűvel készül, de készíthetitek frissből is, miután leforráztátok a leveleket.
- Keverjétek össze az olajat és az útifüvet egy vízfürdőben használható edényben.
- Forraljatok vizet, vegyétek le a tűzről, és helyezzétek az edényt a vízgőz fölé, fedjétek le, majd hagyjátok hűlni és körülbelül 30 percig állni.
- Az olajnak zöldes árnyalatot kell kapnia.
- Szűrjétek át a keveréket steril gézen egy tiszta edénybe, a zöld részeket alaposan nyomkodjátok ki.
- Állítsatok vízgőz fölé egy edényt, olvasszátok fel benne a viaszt, majd keverjétek alaposan az előzőleg melegített olajhoz.
- Öntsétek a keveréket steril tégelybe. A jól lehűlt kenőcs a viasz miatt világosabbá válik.
Az útifűt lehet levendulával és körömvirággal kombinálni – csodás organikus balzsamot kaptok!
Útifű és almaecetes tonik pattanások ellen
Az útifűben található szalicilsav a legjobb gyulladáscsökkentő szer a bőr számára. A csersavak pedig harcolnak a baktériumok és a túlzott faggyútermelés ellen.
Ehhez a problémás témához nekem is vannak saját ötleteim .
- Mossátok meg a friss útifüvet.
- Törjétek össze, hogy megsértsétek a rostok molekuláris szerkezetét, és minél több hatóanyagot szabadítsatok fel.
- Tömörítés nélkül töltsétek meg vele egy tégelyt.
- Töltsétek tele almaecettel.
- A tonikot legalább 2 hétig sötét, hűvös helyen kell érlelni. Naponta rázzátok fel, hogy elkerüljétek a penészképződést (friss növényes kivonatoknál ez néha előfordul).
- 2-3 hét múlva szűrjétek át steril edénybe. Kényelmes használat érdekében kis mennyiséget öntsetek egy napi használatra szánt tartóba.
Hogyan használjátok a tonikot:
- Ha lehet, napi 2-3 alkalommal, anélkül hogy utána lemosnátok.
- A kezelés eredménye 2-3 hét múlva lesz látható.
- Az almaecet érzékenyebbé teheti a bőrt az UV-sugárzásra.
- Az ecet legyen természetes, amelyet nem nehéz otthon elkészíteni savanyú, hibás almákból.
A recept szerzője figyelmeztet – az útifű kezdi kivonni a bőrből a rejtett gennyes pattanásokat, ezért eleinte az arc akár rosszabbul is kinézhet, mint a kezelés előtt. A tonik szárított útifűvel is elkészíthető, de ebben az esetben csak félig kell megtölteni vele a tégelyt.
Az amerikai blog, ahol ezt a receptet találtam, tele volt hálás hozzászólásokkal azoktól, akik kipróbálták a tonikot. Úgy gondolom, hogy ez remek alternatíva számomra a körömvirág-alkoholos kivonatra, biztosan kipróbálom az útifűt.
Töltött útifűlevelek
Forrázzátok le a leveleket. A darált húst serpenyőben, fedő alatt pirítsátok, majd adjátok hozzá a rizst és a fokhagymát. A meleg keverékhez adjatok egy kissé felvert tojást. A keveréket tekerjétek bele az útifűlevelékbe, mint a töltött káposztánál. A batyukat tegyétek tepsibe, kenjétek le olvasztott vajjal, és süssétek 15 percig.
Útifűből készült “algák”
A szósz és a fűszerek miatt valóban azt hiheti az ember, hogy egy keleti konyha ihlette ételt fogyaszt.
Az útifűleveleket enyhén sós vízben 3-4 percig főzzük, majd azonnal hideg vízzel lehűtjük. Csíkokra vágjuk, majd meglocsoljuk a szósszal. Az útifű állaga és átlátszósága hasonlít az algákhoz, ízében pedig a spenótot idézi enyhe kesernyésséggel.
Érdekes volt új szemszögből ránézni erre az oly megszokott növényre. Úgy tűnik, hogy libatophoz és portulákhoz képest csak a kulináris lehetőségek tekintetében marad alul.