Ma szeretném felhívni a figyelmet a hőmérséklet hatására a növényekre. Nem titok, hogy minden növényfaj egy bizonyos éghajlati zónához van alkalmazkodva, amelyre jellemzőek bizonyos hőmérsékleti körülmények. A hőmérséklet az év és a nap folyamán változik: a trópusokon ez viszonylag kismértékű, míg a mi mérsékelt égövi területünkön nyáron akár 40 fokot, télen pedig akár -30 fokot is elérhet. A hőmérsékletváltozások a növények életciklusának részévé váltak: melegebb lesz - rügyek jelennek meg, őszi hideg - lehullanak a levelek. A hőmérséklet gyakran megtéveszti a növények biológiai óráját is.
A lakások legnagyobb problémája az azaz, hogy túl melegek. Egy lakásban gyakran állandó hőmérséklet uralkodik, és a szobai mikroklíma ingadozásai gyakran nem egyeznek meg a kinti légköri viszonyokkal.
Vizsgáljuk meg minden évszakot, és lássuk, hogyan segíthetünk a kertünk gyógynövényinek alkalmazkodni a lakás mikroklímájához.
Nyár
Először nézzük azt a helyzetet, amikor nincs légkondicionáló berendezésünk. Úgy tűnik, hogy a nyári szobahőmérséklet közel áll a szabadföldi körülményekhez. A gyakorlatban azonban a lakásban a hőmérséklet kisebb mértékben magasabb, mint a kint: munkaidő alatt becsukjuk az ablakokat, az üveg üvegházhatást kelt, nincsenek légmozgások… Az üvegházhatás azonban száraz levegő mellett jelentkezik, nem pedig magasabb páratartalom mellett. Esténként, amikor a növényeink félálomban vannak, ventilátorral szellőztetjük őket.
A légkondicionáló ráadásul tovább szárítja a levegőt, ezért permetezzük meg a növényeket reggel és este, és helyezzünk csészéket vízzel a növények köré. Díszes mini-vízesés is elhelyezhető, ami nemcsak dekoratív, hanem hasznos is. A légkondicionáló légáramának nem szabad megmozdítania a növények leveleit - a huzat nem csak a szobanövényeket, hanem a gyógynövényeket is károsan befolyásolja.
Megoldás: helyezzünk csészéket vízzel a cserepek közé. A nedvesség segít, hogy a növények átvészeljék a nyári meleget. Árnyékoljuk a növényeket például fehér papírt vagy fényvisszaverő fóliát rögzítve az ablakra (különösen, ha az ablakok délre vagy délkeletre néznek).
Kisméretű fitohormonokkal (például Epin vagy Zircon) is segíthetünk a növénynek alkalmazkodni a meleghez. Ezek a készítmények javítják a növények ellenállóképességét a szárazság, a hőség, a földcsere és a fényhiány ellen.
Ősz és tél
Októbertől a legtöbb évelő fűszernövény fokozatosan nyugalmi állapotba kerül, elgyengül, és várják azt a pillanatot, amikor sötét, hűvös helyet találunk számukra. Az ilyen körülmények például az oregánóra (szurokfűre) is szükségesek. Ez lehet egy üvegezett loggia, ahol a hőmérséklet télen nem csökken 5 fok alá. A gyógynövények lakásbéli áttelelésének témája külön cikket érdemel.
Télen egy átlagos lakásban a hőmérséklet nem emelkedett 18 fok fölé. Az ablakpárkány, ahol a növények vannak, erősebben felmelegszik, kiszárítja a talajt.
Megoldás: én úgy szoktam, hogy összehajtok egy fürdőlepedőt, és elhelyezem az ablakpárkány és a radiátor közé, így eloszlatva a meleget. Ez azonban csak a nem nyugalmi állapotban lévő növényekre igaz, például a rozmaringra és a kakukkfűre. Ugyanakkor ezeket a növényeket érdemes hűvösebb (10-12 fokos), de világos helyre helyezni.
Tavasz
Tavasszal a gyógynövényeink intenzív növekedési szakaszba lépnek, átültetjük őket - ilyenkor kicsit több hőre van szükségük. Azonban a tavasz nem mindig érkezik meg a naptári időszaknak megfelelően, ezért némi plusz fűtés válhat szükségessé.
Megoldás: meleg, kb. 30 fokos öntözést szoktam gyakorolni.
Nem számít, melyik évszakról van szó, esténként szellőztessük ki a helyiségeket. Ez nemcsak a növények számára hasznos, hanem számunkra is.
Következő cikkemben arról fogok beszélni, hogy hogyan lehet megfelelő megvilágítást biztosítani az ablakpárkányon lévő konyhakerthez .
