A növényi vírusok témája valóban nagyon komoly. Korábban, mielőtt beszereztem egy fertőzött muskátlibokrot, nem gondoltam volna, hogy vírusok jelenhetnek meg mindenütt – még az ablakpárkányunkon lévő kiskertben is. De a mi apró tragédiáink, amelyek egy-két növény elvesztéséből adódnak a gyűjteményünkben, semmiképpen sem mérhetők azokhoz az ezrekhez hektárnyi terméshez képest, amelyek több millió embert táplálnának a legkiszolgáltatottabb országokban.
Beteg muskátlim
A növényi vírusok természetének megismerésével és a terjedésük megelőzésére tett lépésekkel nemcsak azt érhetjük el, hogy a növényeink egészségesek maradjanak, hanem talán enyhíthetjük ezt a problémát a közeli virágboltok szintjén is))) És ez már egy előrelépés!
A legveszélyesebb növényi vírusok
Találtam egy 2012-es vírusológiai archívumot DOI 10.1007 / s00705-014-2295-9 címmel, amely felsorolja a tíz gazdaságilag legveszélyesebb növényi vírust, amelyek nemcsak “név szerint ismert” növényeket támadnak meg:
- Dohánymozaik-vírus (TMV)
- Paradicsom foltos hervadásának vírusa (TSWV)
- Paradicsom sárgalevelű vírus (TYLCV)
- Uborkamozaik-vírus (csak uborka) (CMV)
- Nekrotikus foltok vírusa (INS)
- Kelbimbómozaik-vírus (CaMV)
- Afrikai manióka mozaikvírus (ACMV)
- Szilvahimlő-vírus (Sarkovírus) (PPV)
- Komlómozaik-vírus (BMV)
- Burgonya X-vírus (PVX)
A tízes listában nem szerepelnek a citrusok vírusai, az árpa sárga törpülésének vírusa és a levelek sodródásának vírusa.
Hogyan néz ki a vírussal fertőzött növény?
A betegség vírusos eredetét azonosíthatjuk szokatlan foltok és vonalak formájában a leveleken és virágokon. Ezek lehetnek koncentrikus körök, erek, sötétebb vagy világosabb árnyalatú foltok, mint a növény egészséges színe, teljes elsárgulás vagy kihólyagosodás, valamint a virágok és levelek deformálódása. A növényi vírusokat általában három kategóriába sorolják: mozaikvírusok, sárgulásos vírusok és nekrotikus foltok vírusai.
Mozaikvírusok szakaszosan színezik a leveleket és virágokat csíkokkal, foltokkal, gyűrűkkel. Összehajtják és gyűrögetik a leveleket. A növény lassan növekszik és gyengén virágzik, levelein a klorózis minden jele megjelenik.
A sárgulásos vírusok gátolják a növények fotoszintézisét, így klorofillhiánnyal küzdenek, elveszítik rugalmasságukat, besárgulnak vagy kifehérednek. A sárgulás a növény xilémjét és floémáját – a szállítórendszerét – érinti. A sárgulásos vírusok elősegítik nagyszámú rügy kialakulását, amelyekből gyakran sterilek és deformált virágok fejlődnek ki.
A nekrotikus foltok vírusának fő tünetei: a levelek és a virágok „bárányhimlőszerű” elváltozásai, hervadás, növekedés-visszamaradás, síró, bemélyedett foltok a leveleken, halvány szín, koncentrikus körök a leveleken, és számos egyéb tünet, amelyek arra utalnak, hogy a növénnyel „valami nincs rendben”. Ez lehet vírus, de több száz más lehetséges ok is. A vírus tünetei függenek a fertőzés évszakától, a növény korától, fiziológiai állapotától, tartási körülményeitől és sok más tényezőtől.
A nekrotikus foltok vírusai egyre több dísznövényt támadnak meg: afrikai ibolyát, cikláment, dáliát, bazsarózsát, petúniát, drazénát, amarilliszt, phloxot, őszirózsát, mákot, azáleát, begóniát, kankalint, fuksziát, zsályát, gerberát, hortenziafajtákat, pistikét, liliomot, sarkantyúkát és még sok más fajt.
Hogyan fertőződnek meg a növények?
Az Amerikai Orchidea Társaság honlapján található egy tartalmas cikk az orchideákat érintő vírusokról, amelyben egy nem túl bíztató mondatot olvastam: “A régi orchideafajták nagy valószínűséggel vírusfertőzöttek, és vannak olyan fajták, amelyek kizárólag fertőzött mintaként léteznek.”
A növényi vírusok ismert típusainak 76%-át rovarok terjesztik – melegházi kártevők, mint a lisztecskék, levéltetvek, TRIPSZEK, pajzstetvek, atkák. A rovarok az egyik növényről szedik fel a vírust, majd átviszik egy másikra, a DNS-ükben hordozzák a vírust, és genetikai anyagukkal együtt azt átadják a lárváknak.
Tripszek ellen nem nehéz védekezni például Actellic vagy Aktara alkalmazásával, azonban az általuk a növényen hátrahagyott vírustól megszabadulni nem lehet. Még a genetikailag módosított rezisztens hibridek is végül „feladják”, mert a vírus mutációja legalább olyan hatékony, mint a mikrobiológusok munkája. A vírus továbbterjed a magokon, dugványozás útján, a növény nedvével és kerti szerszámokon keresztül.
A mozaikvírus lakáskörnyezetben ritkán terjed magokkal és rovarokkal; leginkább szennyezett kerti szerszámok és piszkos kezek okozzák (ha megérint egy beteg növény levelét, majd mikro-szálkákat hordoz tovább másik növényre), valamint bármilyen érintkezés más tárgyakkal. A Michigani Egyetem honlapján a dohánymozaikvírusról szóló cikk arra figyelmezteti az embereket, hogy még a dohánytermékekkel való érintkezés is fertőzést okozhat. Ugyanott megtudtam, hogy a dohánymozaikvírus (amely nemcsak a dohányt fertőzi meg) az elhalt növényi szövetekben akár 50 évig is életképes marad, és kiválóan áttelel.
Hogyan lehet pontos diagnózist felállítani a növénynél?
A növény vírusos fertőzésének diagnosztizálása nem könnyű, mivel a tünetek gyakran hasonlítanak gombás és bakteriális fertőzésekre, és fordítva. A vírus egy ideig nem mutatkozhat meg, de az első stresszhatásnál a növény nem csak hordozó lesz, hanem beteg. A fejlett országok mikrobiológusai egyetemes, gyors tesztek kifejlesztésén dolgoznak a vírus típusának meghatározására, de ezek az eszközök jelenleg még nem érhetők el otthoni növénytermesztők számára a magas áruk miatt. És tekintettel arra, hogy a vírusfertőzésre nincs kezelés, a pontos diagnózis is kevésbé lényeges.
Léteznek amerikai tesztcsíkok, amelyeket a Michigani Egyetem fejlesztett ki, és amelyek négy alapvető vírus azonosítására alkalmasak: négy dohánymozaikvírus törzs, paradicsom foltos hervadás vírus és nekrotikus foltosodás vírus. Négy csík ára körülbelül 14 dollár. Ezeket elsősorban agrárszakemberek számára gyártják, és nem univerzálisak: immunokromatográfiás tesztcsíkok például csonthéjas gyümölcsökre, burgonyára, paradicsomra.
Minden elképzelhető és elképzelhetetlen weboldalon kerestem információt a növényi vírusok kezeléséről, de nem találtam meg, amit szerettem volna. Jelenleg minden erőfeszítés arra irányul, hogy genetikailag ellenálló növényeket hozzanak létre a vírusokkal szemben.
Hogyan kerüljük el a gyűjtemény többi növényének fertőzését?
Valószínűleg az alábbi óvintézkedések túlzásnak tűnnek majd néhány olvasónak, de ha a növények az ön vállalkozásának részét képezik, ne hagyja figyelmen kívül ezeket az ajánlásokat. A forrás az Amerikai Orchidea Társaság és a Michigani Egyetem hivatalos nyilvános oldalai.
- A kifejlett növények (2-4 éves korúak) 61%-kal gyakrabban betegszenek meg, mint a fiatalok. Valószínűleg ez a gyakran végzett manipulációknak (átültetés, metszés, csipkedés, oltás és hasonlók) köszönhető.
- A tavaszi talajcserék, átültetések és metszések során először a fiatal növényekkel dolgozzon, majd a régebbiekkel.
- Minden növény után mossa meg kezét szappannal, vagy fertőtlenítse a kesztyűt fehérítővel. Ha lehet, részesítse előnyben az egyszer használatos kesztyűket.
- Az átültetéshez használt cserepek – még akkor is, ha azok újak és virágboltban vásárolták – fertőtlenítve legyenek kétszeres hipós oldattal, mert a vírusok ellenállnak bármely fertőtlenítésnek sterilizálás kivételével.
- Az ültetőközeget semmiképpen se használjuk újra (egynyári növények, például bazsalikom esetén ez a szabály figyelmen kívül hagyható…).
- Az eszközöket minden növény után fertőtlenítsük. Metszéshez az egyszer használatos pengék ideálisak.
- A gyűjteményt időben kezelje gombaölő szerekkel és rovarírtó szerekkel. Egy nagyobb gyűjtemény esetén nehéz időben észlelni a kártevőket. A cserepekhez ragaszthat légypapírcsíkokat a rovarok, például a lisztecskék, tripszek, pókatkák és muslicák megfigyelésére – ezek nyomot hagynak a ragacson. Egyetlen darab légypapír csík elegendő egy ablakpárkányra. (Az eredeti jelentésben különleges ragasztókártyákat is említettek.)
- A frissen vásárolt növénynek át kell esnie egy 2-4 hetes karanténon. Ez idő alatt a betegség vagy a kártevő megjelenhet, és lehetősége lesz kezelni a problémát anélkül, hogy kockáztatná az egész gyűjteményt. Fertőzött növényekről történő dugványozás tilos. Még ha az új hajtásokon nem is észlelhetők a vírus nyomai, azok ott vannak.
- Amikor növényt vásárol, figyeljen a többi példányra is. Ha beteg növényt észlel az áruk között, tartózkodjon a vásárlástól.
- Ha gyanítja, hogy a növénye fertőzött, azt azonnal javasolják megsemmisíteni. Azonban én először kizárnám a gombás, egysejtű vagy rovarok okozta problémákat, például gombaölő és rovarölő szerekkel, valamint karantén biztosításával.
- Léteznek gombaölő szerek, amelyeknek megelőző antivirális hatása is van (legalábbis ezt állítják a termék reklámjában). Ezek többnyire organikus bázisú készítmények (biogombaölők), alacsony veszélyességi osztályúak (3,4). A növények, amelyek gondosan ápolva vannak, rendszeresen frissítik a talajt és trágyázzák őket, boldogan “élhetik növényi életüket”, szinte anélkül, hogy kényelmetlenségeket tapasztalnának. Maximális erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a virágokat megóvjuk a stressztől, a hőmérsékletingadozásoktól, a huzattól, a napégések vagy az ultraibolya-fény hiánya által okozott káros hatásoktól. Mindez meglehetősen bonyolult a valóságban, ezért érdemes betartani a “biztonsági szabályokat” a növény gondozása és beszerzése során, hogy maximálisan megóvjuk magunkat és gyűjteményünket a növényi vírusoktól.
